FEGYELMI SZABÁLYZAT

MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG                       A Fegyelmi Szabályzat letölthető pdf-ben

FEGYELMI SZABÁLYZAT

Budapest 2007

A fegyelmi szabályzat hatálya

1.§

(1) E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Tollaslabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) tagjaira, a Szövetség versenyrendszerében résztvevő sportszervezetekre és egyéb szervezetekre, a Szövetség nyilvántartott (igazolt) sportolóira, a Szövetség által foglalkoztatott játékvezetőkre, versenybírókra, valamint más sportszakemberekre a Szövetség által vagy közreműködésével szervezett, vagy engedélyezett, belföldön vagy külföldön megtartott sporteseményeken elkövetett fegyelmi vétségek elbírálása során.

(2) Ha a Nemzetközi Tollaslabda Szövetség(a továbbiakban: nemzetközi szövetség) az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel vagy szervezetekkel szemben a sportág nemzetközi szabályai szerint büntetést szab ki, a Szövetség, illetőleg az érintett sportszervezet vagy a munkáltató e határozatot köteles végrehajtani, és szükség szerint saját hatáskörben a sportfegyelmi eljárást lefolytatni.

Fegyelmi vétségek

2.§

(1) Fegyelmi vétséget követ el

a) az a sportoló, aki a nemzetközi szövetség vagy a Szövetség szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,
b) az a hivatásos sportoló, aki a sporttevékenységével összefüggő munkaviszonyából, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó kötelezettségeket,
c) az az amatőr sportoló, aki a tagsági vagy szerződéses jogviszonyából a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket

vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi vétséget követ el az a sportszakember, aki

a) a nemzetközi szövetség vagy a Szövetség szabályzataiban foglalt, illetőleg
b) a munkaviszonyából, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyából származó

kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(3) Az (1) - (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően fegyelmi eljárás folytatható le a Szövetség verseny-és játékszabályzataiban, valamint a versenyzéssel kapcsolatban a Szövetség egyéb szabályzataiban megállapított előírásokat megszegő sportszervezettel szemben.

A fegyelmi büntetések

3.§

(1) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként

a) szóbeli figyelmeztetés,
b) írásbeli megrovás,
c) kedvezmények megvonása (csökkentése),
d) pénzbüntetés

szabható ki.

(2) A sportolóra az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) sporttevékenységtől,
b) átigazolástól,
c) kölcsönadástól

meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak mellett a sportegyesületi tagként sportoló fegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A Szövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia, és döntenie kell a kizárás kérdésében.

(4) A sportszakemberre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági esemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.

4.§

(1) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:

a) versenyzéstől,
b) edzésen,
c) sportrendezvényen való részvételtől, vagy
d) a Szövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(2) A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:

a) edzői,
b) versenybírói,
c) mérkőzésvezetői tevékenységtől,
d) sportrendezvényen való részvételtől, vagy
e) a Szövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(3) A büntetés időtartama a 3.§ (1) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet nem haladhatja meg.

5.§

(1) Sportszervezetre, illetőleg annak szervezeti egységére fegyelmi büntetésként

a) írásbeli figyelmeztetés,
b) a Szövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,
c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,
d) szövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása, vagy szektor lezárásának elrendelése,
f) pályaválasztási jog meghatározott időre való megvonása,
g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,
h) büntetőpontok megállapítása,
i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás,
j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,
k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,
l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás,
m) a szövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
n) a Szövetségből kizárás,
o) pénzbüntetés

szabható ki.

(2) A büntetés időtartama

a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,
b) az (1) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat,
c) az (1) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot,
d) az (1) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot
e) az (1) bekezdés n) pontja esetében az egy évet

nem haladhatja meg.

(3) A büntetés az (1) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést jelent.

(4) A büntetés mértéke az (1) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg.

6.§

(1) A sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

(2) Ha a nemzetközi szövetség vagy a Szövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre fegyelmi büntetést szabott ki, azt a sportszervezet köteles végrehajtani.

A fegyelmi büntetés célja és kiszabásának elvei

7.§

(1) A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a fegyelmi vétség súlyához, az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosító körülményekhez.

(2) Sportolóra és sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetés fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabható, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri.

(3) A fegyelmi büntetések együtt is kiszabhatók.

(4) Ha az eljárás alá vont a fegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismételten kiszabható.

8.§

(1) A sportoló és a sportszakember esetében a hat hónapot meg nem haladó sporttevékenységtől, illetve szakmai tevékenységtől eltiltás, sportszervezet esetében az egy évet meg nem haladó nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás fegyelmi büntetés méltányosságból próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető körülményeire, valamint az elkövetett kötelezettségszegésre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő hat hónaptól egy évig terjedhet.

(3) A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett kötelezettségszegés miatt írásbeli figyelmeztetésnél vagy írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést alkalmaznak.

(4) A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően - a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére - a Szövetség rendkívüli fegyelmi bizottságának van hatásköre.

Az eljáró szervek

9.§

(1) A fegyelmi eljárást

a) a sportolóval szemben a 2.§ (1) bekezdésének a) pontja esetén a Szövetség, illetőleg annak területi szervezeti egysége, a megyei (fővárosi) tollaslabda szövetség (a továbbiakban: területi szövetség), a 2.§ (1) bekezdésének b) és c) pontja esetén a sportszervezet,

b) a sportszakemberrel szemben a munkáltató vagy megbízó, illetőleg ha a fegyelmi vétséget a sportszakember a Szövetség által kiírt, vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezet hivatalos képviselőjeként követte el, a Szövetség, illetőleg a területi szövetség,
c) a sportszervezettel szemben a Szövetség, illetőleg a területi szövetség

(a továbbiakban együtt: eljáró szervek) folytatják le.

(2) A Szövetség (területi szövetség) fegyelmi eljárását első fokon a fegyelmi bizottság elnöke, vagy az általa megbízott fegyelmi bizottsági tag fegyelmi biztosként folytatja le. Jelentősebb ügyekben a fegyelmi bizottság elnöke háromtagú eljáró bizottságot alakíthat. A fegyelmi jogkört másodfokon a fellebbviteli bizottság gyakorolja.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában, illetőleg jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre:

a) az eljárás alá vont sportoló, vagy sportszakember közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont),
b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg,
c) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik,
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el, valamint
e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban fegyelmi biztosként vagy a fegyelmi bizottság tagjaként eljárt.

(4) A (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget az érintett személy köteles bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi jogkör gyakorlóinak elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(5) Az összeférhetetlenség kérdésében a bejelentés vagy a kifogás alapján az eljáró szerv elnöke, amennyiben az az elnök személyét érinti, a Szövetség (területi szövetség) elnöke határoz. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az eljárásból ki kell zárni, és az eljárást a kizárt személy tevékenységével érintett részében meg kell ismételni.

Az elévülés

10.§

(1) Fegyelmi eljárás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a kötelezettségszegéstől számított egy éven belül indítható. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi eljárás elrendelésére illetékes szervnek bejelentés folytán vagy más úton, több mint három hónapja tudomása volt.

A fegyelmi eljárás megindítása

11.§

(1) Fegyelmi eljárást fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Szövetség (területi szövetség) elnökének, főtitkárának indítványára, a fegyelmi bizottság elnöke indíthat, aki erről nyolc napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet.

(2) A fegyelmi bizottság elnöke külön indítvány nélkül is indíthat fegyelmi eljárást, ha

a) a fegyelmi eljárás során merül fel valaki ellen fegyelmi eljárás elrendelésének szükségessége, vagy
b) a versenyen, mérkőzésen kiállított vagy kizárt, és a versenyszabályok szerint a fegyelmi bizottság előtt megjelenésre kötelezett sportolók ügyében kell eljárni.

12.§

(1) A fegyelmi eljárást megindító értesítésben meg kell jelölni:

a) a fegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
b) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
c) a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
d) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás időpontját.

(2) Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény súlya vagy jellege azt indokolja, a fegyelmi eljárást megindító értesítésben az eljárás alá vont személy az elsőfokú fegyelmi határozat meghozataláig terjedő időre a sporttevékenység folytatásától felfüggeszthető. A felfüggesztésről nem kell külön rendelkezni, ha azt a versenyszabályzat már tartalmazza.

(3) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is.

(4) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arra a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal korábban megkapják.

(5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét is értesíteni kell, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban.

A tárgyalás

13.§

(1) A fegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(2) Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették, és távolmaradását méltányolható indokkal előre nem jelezte. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(3) A tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vagy a fegyelmi biztos vezeti.

(4) A tárgyalás vezetője a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat.

(5) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során az eljáró szerv tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang-, film- és videofelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat.

(6) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe. Az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során a sportágban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

(8) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését írásban terjessze elő. E határidő elmulasztása utólag nem menthető ki, és az ügy e nélkül is elbírálható.

14.§

(1) Az elsőfokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc, - a 12.§ (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén, tizenöt - napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Ha az ügy az első tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. Az ügy bonyolultsága esetén az eljáró szerv az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(2) Az eljáró szerv a fegyelmi eljárást felfüggesztheti,

a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a 13.§ (8) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható.

A fegyelmi határozat

15.§

(1) Az eljáró szerv első fokú határozatában

a) ha a kötelezettségszegést megállapítja, büntetést szab ki,
b) az eljárás alá vontat felmenti, vagy
b) az eljárást megszüntetheti.

(2) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói szerződése vagy sportegyesületi tagsága (a továbbiakban együtt: tagsági viszony) megszűnik, és a megszűnéstől számított egy éven belül a tollaslabda sportágban új tagsági viszonyt nem létesít,
b) az eljárás alá vont a terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
c) ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik.

16.§

(1) Az eljáró szerv az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a fegyelmi határozatot írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.

(2) A fegyelmi határozat tartalmazza az eljárás megszüntetését, vagy a kötelezettségszegés megállapítását és megnevezését, a fegyelmi büntetést, annak mértékét, illetve időtartamát, valamint mindkét esetben a határozat indokolását, továbbá az eljárás alá vont tájékoztatását a jogorvoslat lehetőségéről. E feltételek együttes megléte hiányában a fegyelmi határozat semmis.

17.§

(1) A fegyelmi határozat rendelkező részből és indokolásból áll. A határozatban bevezetésként meg kell jelölni, hogy a határozatot melyik eljáró szerv hozta, továbbá annak nevét, aki ellen a fegyelmi eljárás indult, végül a határozat meghozatalának helyét és idejét.

(2) A büntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az elkövető nevén és személyi (azonosító) adatain kívül az elkövetett kötelezettségszegés megjelölését, a vétkesség kérdésében való döntést és az alkalmazott fegyelmi büntetést. A határozat rendelkező részében kell megállapítani a határozat nyilvánosságra hozatalának módját, továbbá utalni a jogorvoslat lehetőségére is.

(3) A büntető határozat indokolásának tartalmaznia kell a bizonyítottnak vett tényállást a bizonyítékok megjelölésével, továbbá annak kifejtését, hogy az elkövetett mulasztás vagy cselekmény milyen kötelezettségszegést valósít meg, az elkövetésben az eljárás alá vont mennyiben vétkes, végül az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelését és a fegyelmi büntetés mértékének indokolását.

(4) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell az eljárás alá vont azonosítására alkalmas adatokat, az eljárás tárgyát, továbbá az eljárás megszüntetésének kimondását, valamint utalni kell a jogorvoslat lehetőségére is.

(5) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indokolásában ki kell térni azokra az okokra, amelyek miatt az eljárást meg kellett szüntetni, és fel kell sorolni a megszüntetési okokat bizonyító tényeket és adatokat.

18.§

(1) Fellebbezés hiányában a fegyelmi határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre, és válik végrehajthatóvá.

(2) A fegyelmi határozatot - az eljárás alá vonton kívül - meg kell küldeni mindazon szerveknek, amelyek a határozat végrehajtásában közreműködni kötelesek.

(3) Az eljáró szerv az általa hozott, írásba foglalt és kézbesített fegyelmi határozatot, - a nyilvánvaló elírás kijavítását kivéve - nem változtathatja meg.

A fellebbezés

19.§

(1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelemmel az eljárás alá vont személy, illetőleg ha az eljárás alá vont sportszervezet, annak törvényes képviselője, továbbá a Szövetség (területi szövetség) e feladatra kijelölt képviselője élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet az első fokon eljárt szervnél kell benyújtani, amely azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a fellebbviteli bizottsághoz.

(3) A jogorvoslati kérelem benyújtása a határozat végrehajtására halasztó hatályú, azonban a nem jogerős határozattal a sporttevékenységtől eltiltott személy, sporttevékenységet a másodfokú határozat meghozataláig jogorvoslati kérelem benyújtása esetén sem folytathat.

20.§

(1) A fellebbviteli bizottság szervezetére, eljárására, határozathozatalára, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) A fellebbviteli bizottság legalább három tagból áll és általában az iratok alapján hozza meg határozatát, azonban a bonyolultabb ügyekben vagy egyéb indokolt esetben bizonyítási eljárást is lefolytathat.

21.§

(1) A másodfokú eljárásban a fellebbviteli bizottság az elsőfokú határozatot megsemmisíti, és az első fokon eljárt szervet új eljárásra utasítja, vagy az elsőfokú határozatot megváltoztatja, illetve helybenhagyja.

(2) Ha a fellebbviteli bizottság az eljárás megismétlését rendeli el, határozatában az új eljárás lefolytatásához iránymutatást ad.

(3) A másodfokú határozat a kihirdetésével válik jogerőssé és végrehajtható.

(4) A fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat az első fokon eljárt szervnek kell visszaküldeni

A fegyelmi büntetés elengedése

22.§

(1) A rendkívüli fegyelmi bizottság az időtartamban meghatározott fegyelmi büntetés még végre nem hajtott részét az eljárás alá vont kérelmére, méltányosságból elengedheti, ha

a) a fegyelmi büntetés időtartamának már több mint a fele eltelt, és
b) a fegyelmi eljárás alá vont újabb fegyelmi vétséget ez idő alatt nem követett el és az elengedésre egyébként is érdemes, továbbá
c) a fegyelmi büntetés célja ily módon is elérhető.

(2) A fegyelmi büntetés elengedésére irányuló kérelmet az első fokon eljárt szervnél kell benyújtani, és csatolni kell a kérelmező tevékenységét közvetlenül irányító szerv ( sportszervezet, szakosztály, bizottság stb.) véleményét. A fegyelmi bizottság a kérelmet a fegyelmi ügy irataival együtt terjeszti fel a rendkívüli fegyelmi bizottsághoz.

(3) A pénzben kifejezett fegyelmi büntetés a kifizetésekor, az időtartamban meghatározott fegyelmi büntetés - az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az időtartam elteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül.

Vegyes és záró rendelkezések

23.§

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljáró szerv viseli.

(2) Ha az eljárás alá vont fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit.

24.§

A fegyelmi jogkör gyakorlói e tevékenységükben függetlenek, és a jogszabályok, valamint a jelen fegyelmi szabályzat rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

25.§

A fegyelmi határozatokat a Szövetség (területi szövetség) fegyelmi bizottsága tartja nyilván.

26.§

(1) Ezt a fegyelmi szabályzatot a Szövetség elnöksége a 2006. december 1. napján megtartott ülésén az E.H.35/2006. (XII.01.) sz. határozatával fogadta el, és 2007.január 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen szabályzat rendelkezéseit azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyeket a hatálybalépése után elkövetett kötelezettségszegések miatt indítanak. A már folyamatban levő eljárásokban a jelen szabályzat rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha azok a fegyelmi eljárás alá vont számára kedvezőbb elbírálást biztosítanak.

Budapest, 2006. december 8.

 

Vissza a Főoldalra.