A Tollaslabdázás Versenyszabályzata

MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG                      A Versenyszabályzat letölthető pdf-ben

A TOLLASLABDÁZÁS VERSENYSZABÁLYZATA

Budapest 2008

1.§. Hatálya

Jelen szabályzat hatálya kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén a Magyar Tollaslabda Szövetség (a továbbiakban: MTLSz), vagy tagszervezetei által megrendezésre kerülő egyéni tollaslabda versenyre. Nem terjed ki a Szabályzat hatálya a csapatversenyekre, ezekről a Tollaslabdázás Csapatbajnoki Szabályzata intézkedik.

2. §. Versenyek fajtái

A tollaslabda sportágban egyéni versenyek a következők szerint szervezhetők:

  • egy vereség utáni kieséses rendszerben, vagy
  • két vereség utáni kieséses rendszerben, vagy
  • körmérkőzéses rendszerben, vagy
  • vegyes rendszerben, vagy
  • rangsoroló rendszerben, vagy
  • „svájci” rendszerben.

A választott lebonyolítási rendszert az adott versenyre vonatkozóan a versenykiírás határozza meg.

Céljuk szerint a versenyek lehetnek:

  • ranglista versenyek
  • kupaversenyek
  • meghívásos versenyek
  • csapatversenyek
  • barátságos (szabadidős) versenyek.

3. §. Korcsoportok

A tollaslabda versenysportban a ranglista versenyeket több korcsoportban rendezik meg. Minden versenyző a saját korcsoportja részére rendezett versenyen indulhat, és ha a versenykiírás ezt lehetővé teszi, a magasabb korcsoport versenyein is.

A korcsoportok a következők:

Korcsoport Életkor
megnevezése Férfiak / Nők
Kezdő (U-11) 11 éves korig
Újonc (U13) 13 éves korig
Gyermek (U-15) 15 éves korig
Serdülő (U-17) 17 éves korig
Ifjúsági (U19) 19 éves korig
Felnőtt 19 éves kortól
Szenior +35, +40, +45, +50, +55, +60, +65

Az utánpótláskorú versenyzők korcsoport megállapításánál a következő szabály érvényes: abban a naptári évben a versenyző nem töltheti be az adott korcsoport évét, amelyikben az adott versenyidőszak kezdődik.

4. §. Versenyszámok

A serdülő és valamennyi e fölötti korcsoportban az alábbi versenyszámok rendezhetők:

  • Férfi (fiú) egyes
  • Női (leány) egyes
  • Férfi (fiú) páros
  • Női (leány) páros
  • Vegyes páros

Az újonc és gyermek korcsoportokban fiú, leány egyes és fiú, leány páros versenyszám rendezhető.

A kezdő korcsoportban csak fiú ill. leány egyes versenyszám rendezhető.

5.§. Ranglista versenyek

A tollaslabda sportágban ranglista versenyek lehetnek az alábbiak:

5.1. Nemzetközi versenyek: osztályjellegüket az MTLSz határozza meg. Regionális szövetségek vagy sportegyesületek részére nemzetközi verseny rendezéséhez az MTLSz engedélye szükséges abban az esetben is, ha csak barátságos versenyről van szó. Magyar egyesületek vagy versenyzők külföldi versenyen történő szereplése ugyancsak az MTLSz engedélyével történhet.

5.2. Bajnoki versenyek: amelyek lehetnek:

    • városi, illetve Budapest kerületi (körzeti) bajnokság
    • megyei bajnokság
    • Nyílt Budapest Bajnokság
    • regionális bajnokság
    • országos bajnokság.

A bajnoki versenyeket évente egyszer a területileg illetékes szakszövetség rendezi. Bajnoki rendszerben a versenyzők egy versenyszámban csak egy területi versenyen indulhatnak. A versenybíróság tagjai nem versenyezhetnek az általuk irányított országos, Budapest és Regionális bajnokságban ,illetve I.oszt. versenyen.

5.3. Országos versenyek: A szakszövetségek vagy sportszervezetek által rendezett országos versenyeken minden, a versenykiírás szerinti osztályba, korcsoportba tartozó versenyző részére biztosítani kell az indulás lehetőségét. A versenykiírás az alacsonyabb osztályba, korcsoportba sorolt versenyzők indulását engedélyezheti.

5.4. Grand Prix versenyek: Az MTLSz és sportszevezetek által rendezett országos versenyek, a külön Grand Prix Szabályzat szerinti lebonyolításban.

5.5. Meghívásos versenyek: Az Országos Sportági Szakszövetség engedélyével sportszervezetek rendezhetik. A résztvevők körére vonatkozó részletes szabályozást ilyen esetben a versenykiírásnak kell tartalmaznia.

5.6. Kupaversenyek: Az illetékes területi szövetség vagy az MTLSz engedélyével sportszervezetek rendezhetik. A lebonyolítás módjára, a kupa végleges elnyerésének szabályaira a kupa alapítási szabályzata intézkedik. A kupaversenyeket rendszeres időközönként (pl. évente) az alapítási szabályzatban rögzített feltételek betartásával kell megrendezni. A kupaversenyeken szerezhető ranglista pontokról az MTLSz Ranglista Szabályzata, egyéb kérdésekről az MTLSz Kupaverseny Szabályzata intézkedik.

5.7. A szakszövetségek különböző osztályú és korcsoportos csapatbajnokságokat rendezhetnek. Ezekre vonatkozóan az MTLSz Csapatbajnoki Szabályzata az irányadó.

5.8. Ranglista pontokat szerezhetnek a versenyzők az 5.1. - 5.6. pontokban felsorolt fedett-pályás versenyeken, feltéve, hogy az illető verseny a versenynaptárban szerepelt, vagy azt utólagosan engedélyezték és jelen szabályzat szerint bonyolították le. Egyebekben a sportolók rangsorolására az MTLSz idevonatkozó szabályzata az érvényes.

6.§. Részvételi jog a bajnoki rendszerben

6.1. Ranglista versenyen az MTLSz tagsággal rendelkező sportszervezetek igazolt versenyzői vehetnek részt, akik rendelkeznek az MTLSz által az adott, versenyévadra érvényesített "Versenyzési engedéllyel" (lásd MTLSz Igazolási és átigazolási szabályzat 3. §.(1) bek.).

6.2. A Magyar Köztársaság egyéni bajnokságában kizárólag magyar állampolgárok rendelkeznek indulási joggal.

6.3. A Budapest Bajnokságban és (ha megrendezésre kerül) a Regionális bajnokságban az indulási jogosultságot a mindenkori versenykiírás határozza meg.

6.4. A városi, illetve a Budapest kerületi (körzeti) bajnoki versenyek első négy helyezettje versenyszámonként indulási jogot szerez a felsőbb szintű(megyei, Regionális, Budapest) bajnokságban való részvételre.

6.5. A Budapest illetve Regionális Bajnokság 1-8. helyezettje versenyszámonként jogot szerez az országos bajnokságban való részvételre. A páros versenyszámban megszerzett indulási jog a párra érvényes, amennyiben a pár mindkét tagja indul az országos bajnokságban, kötelező egy párban indulniuk. Amennyiben az indulási jogot szerzett pár egyik tagja az országos bajnokságban nem vesz részt, a másik tag új partnerrel történői ndulása a 6.6. Szabálypont szerint lehetséges. Az országos bajnokságot kiíró szerv a mindenkori versenykiírásában fentiektől eltérő(bővebb) indulási jogosultságot is meghatározhat.

6.6. A megyei, budapesti illetve országos bajnokságokra az arra érdemes, de indulási jogot nem szerzett versenyzők a rendező szakszövetség részéről meghívhatók.

6.7. Alacsonyabb szintű versenyek hiányában magasabb szintű bajnoki versenyen a sportolók egyesületük részéről történő benevezés alapján vehetnek részt. A részvételt a versenykiírás ill. a Versenybíróság korlátozhatja.

7. §. A versenyek előkészítése

7.1. A versenynaptár

Az MTLSz minden évben versenynaptárt készít, melyet véglegesített formában a tárgyévadot megelőző július 31.-ig közzétesz. Ennek végrehajtása a következők szerint történik:

    • a tárgyévadot megelőző május 31.-ig az MTLSz elkészíti és közreadja versenynaptár-tervezetét,
    • a tárgyévadot megelőző június 30.-ig a regionális szövetségek és a sportszervezetek a kapott versenynaptár-tervezet alapján bejelentik MTLSz-nek versenyrendezési szándékukat,
    • a tagszövetségektől és sportszervezetektől beérkező adatok alapján a tárgyévadot megelőző július 31.-ig az MTLSz elkészíti és közreadja a végleges versenynaptárt.

A fentiek szerint versenynaptárba került rendezvény elmaradása az MTLSz Elnökségének döntése szerint szankciót vonhat maga után

7.2. A versenykiírás

Minden, a versenynaptárban szereplő, továbbá az esetleges utólag engedélyezett versenyre vonatkozóan annak kiíró szerve versenykiírást készít, melyben valamennyi, a versenyre vonatkozó

tudnivalót rögzít. A versenykiírásnak tartalmaznia kell:

  • a kiíró és rendező szerv megnevezését, címét és postai és elektronikus elérhetőségeit
  • a verseny pontos megnevezését az osztályjelleg meghatározásával
  • a verseny célját
  • a verseny helyét, annak megközelítési lehetőségét, a pályák számát
  • a verseny időpontját
  • a versenybíróság összetételét cím és telefonszám megadásával
  • a versenyen való részvételi jogosultságot
  • a megrendezésre kerülő versenyszámokat, azok sorrendjét és lebonyolítási rendszerét, a helyezések eldöntésének módját
  • a díjazást
  • a nevezés feltételeit (beküldési cím, nevezési határidő és nevezési díj mértéke)
  • a sorsolás helyét és időpontját
  • a költségekre vonatkozó előírásokat
  • egyéb tudnivalókat (labda típusa, játékrend, óvási ill. fellebbezési díj mértéke, esetleges játékvezetési kötelezettség, egyéni minősítésbe való beszámítás, különleges szabályok, a verseny tulajdonjoga, stb.).

    A kiíró szerv a versenykiírást minden érdekeltnek legalább 3 héttel a verseny időpontja előtt megküldi, hogy a nevezési határidőt az indulni szándékozók betarthassák.

    7.3. Versenyengedélyezés

    Bajnoki versenyek kiírás tervezetét a rendező szakszövetség elnöksége hagyja jóvá. Sportegyesületek által rendezett városi, megyei, illetve budapesti versenyek engedélyezését az illetékes városi, megyei, budapesti szakszövetségtől kell kérni a versenykiírás tervezet két példányban történő beküldésével. Ezt az illetékes szakszövetség (esetleg módosítással) záradékolja és egyik példányát visszaküldi a rendező sportegyesületnek. A hivatalosan elfogadott és sokszorosított versenykiírás egy példányát ismét meg kell küldeni az engedélyező szakszövetségnek.

    Nemzetközi, valamint országos jellegű verseny engedélyezője kizárólagosan az MTLSz; az eljárásrend az előzőekkel azonos.

    A versenykiírás tervezetet a versenynaptárban rögzített időpont előtt legalább négy héttel kell engedélyezésre beküldeni. A versenynaptárban nem szereplő, rendkívüli versenyek kiírás tervezetét legalább két hónappal a tervezett időpont előtt kell engedélyeztetni.

    7.4. Tulajdonjogok

    A versennyel kapcsolatos összes tulajdonjog a verseny engedélyeztetőjét (a továbbiakban: Tulajdonos) illeti meg, így különösen:

  • a verseny helyszínén kihelyezett hirdetés eladási joga
  • a verseny nevének eladási joga
  • a versennyel kapcsolatos összes nyomtatott anyag (plakát, műsorfüzet, stb.) kiadási joga
  • a belépőjegyek eladásának joga
  • a verseny mérkőzéseiről álló- vagy mozgókép- ill. hangfelvétel készítési, közvetítési, eladási joga.

    • A Tulajdonos az országos jellegű verseny rendezési jogát harmadik személy részére csak az MTLSz Elnökség előzetes engedélyével adhatja el vagy engedheti át.

    8. §. A versenybíróság

    8.1. Ranglista versenyen a rendező szerv köteles versenybíróságot megbízni, illetve az MTLSz Játékvezetői és Versenybírói Bizottságától kérni. A versenybíróság tagjai csak minősített játékvezetők, versenybírók lehetnek, akik az adott versenyen játékosként nem vehetnek részt. Országos jellegű versenyen a versenybíróság elnöke (döntnök) csak az MTLSz JVB által jóváhagyott személy lehet. A versenybíróság elnökének (döntnöknek) költségeit ilyen esetben is a rendező szerv viseli. Nemzetközi versenyen minden mérkőzésre biztosítani kell játékvezető működését és lehetőség szerint adogatásbíró és vonalbíró(k) közreműködését is. Országos és I.osztályú versenyekre az MTLSz JVB-től, egyéb versenyekre az illetékes területi szakszövetségtől legalább négy játékvezető kiküldését kell kérni. Ranglista versenyen elődöntő és döntő mérkőzést csak kiküldött játékvezető vezethet.

    8.2. A verseny előkészítését és lebonyolítását a versenybíróság irányítja és ellenőrzi. A versenybíróság létszáma mindig páratlan legyen és legalább három főből álljon: elnök (döntnök), elnök(döntnök)helyettes és titkár.

    8.3. A versenybíróság szótöbbséggel határoz az alábbi kérdésekben:

  • nevezések elfogadása és elutasítása
  • a sorsoláson előterjesztett javaslatok, észrevételek, panaszok elbírálása
  • a verseny során felmerülő észrevételek, javaslatok, panaszok elbírálása.

    • 8.4. A versenybíróság elnöke (döntnök) fő feladatai:

  • a 8.3. Szabálypontban ismertetett esetekben összehívja a versenybíróságot, annak ülését vezeti és kihirdeti a hozott határozatokat
  • a verseny megkezdése előtt ellenőrzi a pálya alkalmasságát, a technikai és egészségügyi feltételek meglétét
  • ellenőrzi a kiküldött játékvezetők megjelenését és működését
  • ismerteti a játékvezetőkkel a versenykiírás őket érintő részét, a helyi szabályokat és egyéb szükséges tudnivalókat
  • megnyitja a versenyt
  • figyelemmel kíséri a játékrend betartását, a verseny rendjét, a versenybíróság tagjainak működését
  • gondoskodik a versenyt zavaró körülmények elhárításáról, ennek érdekében utasításokat ad ki és ellenőrzi azok végrehajtását
  • kihirdeti a verseny végeredményét, kiosztja a díjakat
  • ellenőrzi és figyelemmel kíséri a versenyjegyzőkönyv vezetését és aláírásával hitelesíti azt
  • hitelesíti az elszámolásokat
  • gondoskodik a versenyokmányok elküldéséről és megteszi jelentését a versenyről.

    • 8.5. A versenybíróság elnök(döntnök) helyettesének fő feladatai:

  • az elnök (döntnök) akadályoztatása esetén mindenben helyettesíti az elnököt (döntnököt)
  • gondoskodik a verseny technikai előfeltételeiről (labda, versenyjegyzőkönyv, mérkőzéslap, költségek elszámolásához szükséges nyomtatványok, egészségügyi láda, megfelelő összegű készpénz, stb.)
  • ellenőrzi a versenyzők igazolását, versenyengedélyét
  • elkészíti és kifüggeszti a játékrendet (sorsolást)
  • meghatározza a mérkőzések lejátszásának sorrendjét
  • feljegyzi a mérkőzések eredményét a versenyjegyzőkönyvekbe és kiírja a következő mérkőzéseket
  • kihirdeti az elődöntőket és döntőket
  • vezeti és hitelesíti a versenyjegyzőkönyveket.

    • 8.6. A versenytitkár főfeladatai:

  • jegyzékbe foglalja az elfogadott nevezéseket és előkészíti a sorsolást
  • a versenyjegyzőkönyvben rögzíti a játékosok megjelenését
  • a távolmaradt játékosok nevét jegyzékbe foglalja és az elnök (döntnök) rendelkezésére bocsátja
  • ellenőrzi és figyelemmel kíséri a nevezési díjak befizetését
  • gondoskodik a verseny megnyitásakor és eredményhirdetéskor a versenyzők felvonulásáról
  • szólítja a versenyzőket játékra, a játékvezetőket pedig a mérkőzés levezetésére
  • gondoskodik a mérkőzések eredményeinek folyamatos közléséről
  • átveszi a játékvezetőktől a mérkőzéslapokat és nyilvántartja az egyes játékvezetők által vezetett mérkőzések számát
  • kifizeti a játékvezetői díjakat és egyéb költségeket
  • hitelesíti a versenyjegyzőkönyvet és az elszámolási okmányokat

    • 8.7. Az előző 8.4. - 8.6. pontokban írt feladatok a versenybíróság tagjai között más csoportosításban is feloszthatók, azonban a teljeskörűségre és a munka zavarmentességére ügyelni kell.

    9. §. A nevezés elbírálása

    9.1. Nevezni a versenykiírásban megjelölt módon és határidőig kell. Amennyiben a kiírás írásos nevezést ír elő, annak tartalmaznia kell:

  • a nevező sportszervezet nevét, címét, vezetője nevét, telefon (fax) számát, esetleges elektronikus elérhetőségét
  • a benevezni kívánt játékosok nevét versenyszámonkénti csoportosításban, erősorrend szerint felsorolva, a ranglistán elfoglalt helyük feltüntetésével.

    • Páros versenyszámokban különböző sportszervezetek versenyzői is indulhatnak egy párban. Ez esetben a párosnak mindkét sportszervezet nevezésében egybehangzóan kell szerepelnie. A nevezést a szakosztályvezető és az intéző (sportszervezeti képviselő) aláírásával kell ellátni. Szabálytalan vagy elkésett nevezést a Versenybíróság nem köteles elfogadni. Elkésett a nevezés, ha annak elküldése igazolható módon a versenykiírásban megjelölt határnapot követően történt.

    9.2. A beérkezett nevezéseket a Versenybíróság felülvizsgálja és határoz elfogadásukról illetve elutasításukról a nevezési határidőt követő három napon belül; ha a versenykiírás helyszíni nevezést írt elő, akkor azonnal. Az elfogadott nevezéseket a versenybíróság titkára jegyzékbe foglalja. A jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia versenyszámonként:

  • sorszám
  • a játékos (páros) teljes neve
  • a játékos (páros) sportszervezete
  • a játékos (páros) rangsorszáma(i)

    • Fegyelmileg eltiltott vagy fegyelmi eljárás alatt álló versenyző nevezése nem fogadható el. Nem utasítható el olyan versenyző nevezése, aki a versenykiírásban megjelölt feltételeknek megfelel, kivéve, ha a versenykiírás korlátozta a lehetséges indulók létszámát. A versenybíróság elnöke (döntnök) a nevezés elutasításáról és annak indokáról a nevező sportszervezetet haladéktalanul értesíteni köteles.

    9.3. Kivételesen indokolt esetben az érdekelt sportszervezet a sorsolás megkezdéséig kérheti nevezése módosítását. Ennek elfogadása kérdésében a Versenybíróság határoz, döntése ellen óvásnak helye nincs.

    10. §. A sorsolás

    10.1. A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időben, lehetőleg 2-3 nappal a verseny előtt kell megtartani. Ügyelni kell arra, hogy a nevezési határidőés a sorsolás időpontja között elégséges időálljon rendelkezésre a kizárt játékosok értesítésére. A Versenybíróság tagjai kötelesek a sorsoláson megjelenni. Az érdekelt sportszervezetek képviselői részt vehetnek a sorsoláson és javaslatot tehetnek, távolmaradásuk esetén azonban utólag észrevételt nem tehetnek. Még a sorsolás megkezdése előtt határoz a Versenybíróság a nevezések esetleges módosítására irányuló kérelmek tárgyában.

    10.2. A sorsolást a Versenybíróság elnöke (döntnök) irányítja, a versenybírósági tagok közreműködésével. A Versenybíróság elnöke (döntnök) ismerteti a korábban a versenytitkár által jegyzékbe foglalt és elfogadott nevezéseket, valamint az elutasított nevezéseket, az esetleges óvás eredményét és a nevezés-módosítási kérelmeket, azok elbírálásával együtt. Ismerteti továbbá a kiemelés tervezett sorrendjét, erre vonatkozóan a jelenlévők észrevételt tehetnek. Az észrevételek tárgyában a Versenybíróság szótöbbséggel határoz, az ellen óvásnak helye nincs.

    10.3. Ha a benevezett és elfogadott versenyzők száma a kettes szám valamelyik maradék nélküli hatványa (4,8,16,32,64,128,stb.), akkor mindegyik versenyző részt vesz az elsőfordulóban. Ha ez nem áll fenn, akkor vannak ún. maradók, akik csak a második fordulóban kapcsolódnak be a küzdelmekbe. A maradók számát úgy kell meghatározni, hogy a nevezők számát levonjuk a kettes szám következőmagasabb hatványából (pl. ha a nevezők száma 23, akkor a maradók száma : 32 - 23 =9). Ha a maradók száma páros szám, akkor egyenlő arányban kell elhelyezni őket a sorsolási tábla felső és alsó ágán. Ha a maradók száma páratlan, akkor a felső ágba eggyel több maradó kerüljön. Lehetőleg a maradók közé kell besorolni a kiemelt versenyzőket (lásd: 4.sz. Függelék). Az indulási jogosultságot nem szerzett, meghívott versenyzők a maradók helyeivel járó előnyt lehetőleg ne élvezzék, hanem az első fordulóban játsszanak. A versenyt kiíró szerv ettől eltérő lebonyolítási formát is választhat.

    10.4. A kiemelés sorrendjének alapja a sorsolás időpontjában érvényes (utolsó negyedévi) hivatalos ranglista. Felnőtt korcsoport versenyein az ifjúsági és serdülő korú résztvevőknél is csak a felnőtt ranglista számít. Korosztályos versenyeken az adott korosztályra készült hivatalos ranglista az irányadó, azonos rangsorszám esetén figyelembe vehető a játékos magasabb korosztályú (felnőtt) ranglistán elfoglalt jobb helye. Adott versenyszámban az arra érvényes ranglista a meghatározó. A párosok kiemelésénél - amennyiben az adott korosztályra készült külön páros ranglista - a pár tagjainak rangsorszáma összeadódik, és az így kialakult összegek adják a kiemelési sorrendet. Amennyiben a Szövetség által kiadott egyszeri rajtengedéllyel rendelkező külföldi játékos is indul a versenyen, esetében lehetőség szerint a Világranglistán elfoglalt helyezést kell figyelembe venni a kiemelésnél. Azonos rangsorszám-összeggel rendelkező két egynemű páros sorrendjének meghatározásánál előnyben részesítendő az a pár, amelyikben a legalacsonyabb rangsorszámú játékos szerepel. Hasonló helyzetű vegyes párok esetén a férfi játékos rangsorszáma dönti el elsődlegesen a sorrendet.

    10.5. A kiemeltek száma mindig páros és a benevezettek számától függően a következő:

    ha a nevezők száma akkor kiemelt
    4-7 2
    8-23 4
    24-63 8
    64-127 16

    12 vagy annál kevesebb induló esetén ajánlott a vegyes rendszer alkalmazása.

    A kiemelt versenyzőket a sorsolási tábla felső részében (felső ágban) a mezőny fél vagy negyed legfelső helyére, a sorsolási tábla alsó ágában pedig azok legalsó helyére kell tenni, illetve sorsolni. Minden versenyen az I. kiemelt a sorsolási tábla legfelső, a II. kiemelt a legalsó helyére kerüljön, a III-IV., V-VIII. kiemelteket a 10.7. Szabálypontban írtak figyelembevételével sorsolni kell a megjelölt helyekre. (Lásd még 4 sz. függelék)

    10.6. A kiemeltek besorsolása után a további versenyzők (párosok) sorsolásánál az alábbiakat kell követni: A sorsolás további menetében az egyes versenyzők (párok) a ranglistán elfoglalt helyük sorrendjében kerülnek besorsolásra. Az első fordulóban lehetőleg ne kerüljenek össze az egy sportszervezetbe tartozó versenyzők. Az elkészített sorsolási táblán változtatni még kiemelt versenyző távolmaradása esetén sem lehet.

    10.7. A két vereség utáni kieséses rendszer kevesebb nevező indulása esetén alkalmazható és reálisabb sorrend (eredmény) kialakulását teszi lehetővé. Sorsolása azonos a 10.6. Szabálypontban írtakkal. Az első forduló után a versenyzők két csoportra oszlanak: a győztesek (felső tábla) és az egy vereséget szenvedettek (alsó tábla) csoportjára. A felső táblán vereséget szenvedett versenyzőket folyamatosan az alsó táblára kell levinni. Akik az alsó táblán vereséget szenvednek, kiesnek a további küzdelemből. A felső tábla győztese lesz a verseny győztese, az alsó tábla győztese pedig a verseny második helyezettje. Az alsó tábla utolsó mérkőzésének vesztese a verseny harmadik helyezettje, és szükség esetén a további helyezések is könnyen eldönthetők. (Lásd még 5, 6 és 7sz. Függelék)

    10.8. Kis létszámú (legfeljebb 10 résztvevő) és közel azonos játékerőt képviselő versenyzőkből álló mezőny esetén célszerű a versenyt körmérkőzéses rendszerben lebonyolítani (pl. Tizek Bajnoksága). Ilyen versenyrendezésnél minden versenyző neve mellé egy-egy betűt sorsolunk és a versenyzők az 1.sz. Függelékben közölt párosítások sorrendjében játsszák le mérkőzéseiket. A helyezések eldöntése a megszerzett győzelmek alapján történik. Ha két versenyző azonos számú győzelmet szerzett, sorrendjüket az egymás ellen elért eredmény dönti el. Ha három vagy több versenyző áll azonos számú győzelemmel, akkor az a versenyző kap alacsonyabb helyezési számot, aki az érintett versenyzők egymás közötti összevetésében

  • több játszmát nyert, vagy
  • kevesebb játszmát vesztett, vagy
  • több pontot nyert, vagy
  • kevesebb pontot vesztett, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen több játszmát nyert, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen kevesebb játszmát vesztett, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen több pontot nyert, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen kevesebb pontot vesztett,

    • a fenti lehetőségek sorrendjében.

    Körmérkőzéses versenyeken az annak befejezése előtt visszalépő versenyző minden addig elért eredményét törölni kell, függetlenül attól, hogy hány fordulót játszott le. Ha a versenyzőt leléptették, ugyanígy kell eljárni és ranglista pontot sem kaphat.

    Körmérkőzéses verseny sorsolását irányított sorsolással kell elvégezni úgy, hogy az azonos egyesületbeli játékosok lehetőleg az első forduló(k)ban játsszák le egymás elleni mérkőzéseiket. A körmérkőzéses verseny mérkőzéseinek lejátszási sorrendje előre meghatározott (lásd 1. sz. Függelék). Ha körmérkőzéses rendszerű versenyen "n" számú versenyző vesz részt, akkor a lejátszandó mérkőzések száma : n x (n-1) / 2

    10.9. Vegyes rendszerű versenyek kétféle formában rendezhetők:

  • a verseny egy vereség utáni kieséses rendszerben kezdődik, a legjobb négy (esetleg nyolc) körmérkőzéses rendszerben dönti el a végső sorrendet (kieséses-körmérkőzéses rendszer)
  • a versenyzők selejtező csoportokban körmérkőznek, a csoportok első (esetleg második) helyezettje meghatározott rendben egy „egy vereség utáni kieséses” táblára, vagy újabb körmérkőzéses csoportba kerül.

    • 10.10. Rangsoroló verseny: Nyolc vagy tizenkét induló esetén alkalmazható lebonyolítási forma, melyben az indulók a ranglistán elfoglalt helyük sorrendjében a sorsolási tábla meghatározott helyére kerülnek és kötött rend szerint 3-4 mérkőzést játszanak (minden induló). Végeredményként valamennyi résztvevő helyezési számot kap (Lásd még 2, 3 sz. Függelék).

    10.11. „Svájci” rendszerű verseny: Alkalmazásának célja, hogy nagyobb létszám esetén se kényszerüljön egy versenyző sem a verseny befejezésére az első mérkőzésen elszenvedett vereség után. A rendszer lényege, hogy az első fordulóban „vaksorsolás” alakítja ki a párosítást, mégis ügyelve arra, hogy lehetőség szerint az egy klubból érkezettek ne kerüljenek össze. A második fordulóban az első forduló győztesei egymás között sorsolva mérkőznek, ugyanígy a vesztesek is. A harmadik fordulóban a két győzelemmel rendelkezők egymás között, az egy győzelemmel rendelkezők egymás között, és a még győzelem nélküliek is egymás között mérkőznek. A további fordulók hasonló elvek alapján kerülnek kisorsolásra. Értelemszerűen ha bármelyik kategóriában páratlan számú versenyző van, akkor egy játékos a következő kategóriából kap ellenfelet. A verseny lehetőség szerint páros számú (2, 4, 6) fordulóból álljon, mert így van lehetőség arra, hogy páratlan számú induló esetén is minden játékos egyenlő számú mérkőzést játsszon le. A helyezések eldöntése a megszerzett győzelmek alapján történik. Ha két versenyző azonos számú győzelmet szerzett, sorrendjüket az egymás ellen elért eredmény dönti el. Ha három vagy több versenyző áll azonos számú győzelemmel, akkor az a versenyző kap alacsonyabb helyezési számot, aki az érintett versenyzők egymás közötti összevetésében

  • több játszmát nyert, vagy
  • kevesebb játszmát vesztett, vagy
  • több pontot nyert, vagy
  • kevesebb pontot vesztett, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen több játszmát nyert, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen kevesebb játszmát vesztett, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen több pontot nyert, vagy
  • az összes lejátszott mérkőzésen kevesebb pontot vesztett,

    • a fenti lehetőségek sorrendjében.

    Az élen azonos győzelemmel rendelkező versenyzők esetén a le nem játszott körmérkőzések lejátszásával, vagy egyenes kieséses rendszerrel is el lehet dönteni a végeredményt. (lásd még: 8.sz. Függelék).

    11.§. Feladatok a verseny megkezdése előtt

    11.1. A Versenybíróság és a Játékvezetők feladatai:

  • a Versenybíróság tagjai kötelesek a verseny megkezdése előtt legkésőbb fél órával a verseny színhelyén, az előirt öltözékben megjelenni
  • a Versenybíróság ellenőrzi a pálya alkalmasságát, a játék technikai előfeltételeinek biztosítását. Utasításait az érdekeltek kötelesek végrehajtani.
  • a Versenybíróság elnöke (döntnök) ellenőrzi a játékvezetők megjelenését, a Versenybíróság elnök(döntnök)helyettese pedig a versenyzők igazolását. Szabálytalan, hiányos igazolás esetén a versenyzőt azonnali hatállyal ki kell zárni a versenyből.
  • a Versenytitkár felülvizsgálja a nevezési díjak befizetését. Kizárható a versenyből az a versenyző, akinek nevezési díját időben nem fizették be. A kizárás tényét haladéktalanul közölni kell az érintett versenyző sportszervezeti vezetőjével, a kizárás ellen ez esetben óvásnak helye nincs.
  • a Versenytitkár jegyzékbe foglalja a megjelent és a távolmaradt versenyzőket.
  • a sorsolás megtörténte után a sorsolási tábla egy példányát mindenki számára hozzáférhető helyen ki kell függeszteni és a verseny során azt folyamatosan vezetni kell.
  • a Versenybíróság elnökének (döntnök) felhívására a Versenytitkár gondoskodik a versenyzők felvonulásáról. A versenyt a Versenybíróság elnöke (döntnök) vagy más erre felkért személy nyitja meg. Ezt követően ismertetni kell az esetleges helyi játékszabályokat, a versenyrendet, az első mérkőzések résztvevőinek és játékvezetőinek nevét és a pályabeosztást.
  • a Játékvezetők legkésőbb a verseny megkezdése előtt 15 perccel, az előírt öltözékben kötelesek a Versenybíróság elnökénél (döntnöknél) jelentkezni. A Játékvezetők és a Versenybíróság tagjai csak a Versenybíróság elnökének (döntnök) engedélyével hagyhatják el a verseny színhelyét.

    • 11.2. A sportszervezeti képviselők és versenyzők feladatai:

  • a sportszervezeti képviselő a versenykiírás által előírt módon (postai úton előre, vagy a helyszínen a verseny megkezdése előtt készpénzben) köteles a nevezési díjat befizetni. Ennek elmulasztása a versenyzői kizárását eredményezheti.
  • a Versenybíróság munkájának megkezdésekor köteles a sportszervezeti képviselő jelezni, ha versenyzője távol marad a versenytől.
  • a versenyzőnek legalább 30 perccel az első pályára lépése előtt meg kell jelennie a verseny színhelyén és a Versenybíróság felhívására be kell mutatnia érvényes igazolását, sportorvosi és versenyengedélyét
  • a versenyzőnek a pályára szólításkor várakozási idő nélkül, azonnal és az előírt öltözékben meg kell jelennie a pályán, játékra készen.

    • 12. §. A játékosok öltözete

    A Nemzetközi Tollaslabda Szövetség ( BWF ) szabályozása alapján a Magyar Tollaslabda Szövetség a játékosok öltözetére vonatkozóan az alábbiak szerint intézkedik

    12.1. Az MTLSz által szervezett vagy jóváhagyott versenyeken a játékosok elfogadható tollaslabda öltözéket viseljenek és ajánlott, hogy a páros partnerek öltözéke azonos színű legyen.

    12.2. A Szabályzat szempontjából az öltözék részének tekintendő minden, amit a játékos a játék során visel, kivéve az ütőt. Az öltözék részét képezi tehát a pulóver, ing, nadrág, szoknya, zokni, cipő, fejpánt, csuklópánt, bandázs és egészségügyi kiegészítő felszerelés.

    12.3. A színes öltözéket és a reklámot illető szabályok csak a játék során viselt öltözékre vonatkoznak.

    12.4. A színes öltözékre és a reklámra vonatkozó pontos szabályokat világosan jelezni kell a versenykiírásban, és minden ezzel összefüggő tájékoztatásban a résztvevők tudomására kell hozni.

    12.5. A 12.1.-12. 4. szabályokkal kapcsolatban a döntnök (versenybíróság elnöke) döntései véglegesek.

    12.6. Minden jóváhagyott versenyen az öltözék minden darabja bármilyen színű lehet.

    12.7. Az öltözék egyes darabjainak engedélyezett mintázata:

    12.7.1. Absztrakt minta csak akkor engedélyezett, ha nincs reklám jellege.

    12.7.2. Az ingen engedélyezett a képviselt egyesület zászlaja vagy címere.

    12.7.3. Olyan minta is engedélyezett, amely reklám részét alkotja, ha az teljes mértékben a reklámokra előírt méreteken belül van.

    12.8. Felirat a játékosok öltözékén:

    12.8.1. Ha a felirat reklám részét alkotja, teljes mértékben meg kell felelnie a reklámokra vonatkozó méret előírásoknak.

    12.8.2. A játékos és/vagy a sportszervezet neve szerepelhet az ing hátán, ha az megfelel az alábbiaknak:

  • a felirat latin betűs
  • a játékos családi nevét (vagy annak rövidítését) és esetleg a személynév kezdőbetűit tartalmazza
  • a felirat magassága legfelfebb 10 cm
  • a feliratot ajánlatos az ing felső részén elhelyezni
12.9. Reklám a játékos öltözékékén

    12.9.1. A játékos ingén az alábbi reklámok lehetnek.

    Legfeljebb 20 cm2 nagyságú reklám a következőhelyeken fordulhat elő: az ing bal ujján, jobb ujján, bal gallérján, jobb gallérján és a mellén. Összesen legfeljebb három ilyen reklám lehet, és egy-egy említett helyen legfeljebb egy.

    Legfeljebb 10 cm-es széles egyenletes sávban. Ez a sáv bármilyen szögben elhelyezkedhet, és lehet az ing mellén, hátán vagy mindkét helyen. Ha a döntnök úgy ítéli meg, hogy ez a reklám ellentétes a szponzorok vagy a közvetítő TV társaságok érdekeivel, illetve sértő, ennek használatát megtilthatja.

    12.9.2. Mindegyik cipőn és zoknin lehet 2-2, legfeljebb 20 cm2 nagyságú reklám.

    12.9.3. Minden egyéb ruhadarabon egy, legfeljebb 20 cm2 nagyságú reklám lehet.

    12.9.4. A fent említett reklámok akár a gyártó cég, akár bármilyen szponzor emblémái lehetnek.

    12.9.5. Nemzetközi versenyeken a rendezők a fentieknél szigorúbb reklámozási korlátokat írhatnak elő.

    13. §. A verseny rendje és lebonyolítása

    13.1. A Versenybíróság feladatai:

  • a Versenybíróság elnöke (döntnök) folyamatosan figyelemmel kíséri a játékrend betartását, a versenybírók és játékvezetők működését, a versenyzők magatartását és haladéktalanul gondoskodik a versenyt zavaró körülmények elhárításáról. Fogadja a verseny közben felmerülő észrevételeket és a versenybírósági tagok bevonásával dönt azokban
  • a döntnök a helyszínen megváltoztathatja a Játékvezető döntését, ha azt a versenyzők egyöntetűen hibásnak ítélik meg és a játékvezetői tévedés nyilvánvaló.
  • a Versenybíróság folyamatosan vezeti a versenyjegyzőkönyvet, bejegyzi a beérkező eredményeket valamint minden olyan, a versennyel kapcsolatos fontosabb eseményt és döntést (pl. versenyzők távolmaradása, mérkőzés félbeszakítása, lemondása, versenyzők kizárása, újrasorsolás szükségessége, stb.), melyek a verseny végső kimenetelét befolyásolhatják.
  • a döntő mérkőzés(ek) lejátszása után a Versenybíróság felsorakoztatja a versenyzőket eredményhirdetéshez. A díjakat a Versenybíróság elnöke (döntnök) vagy más erre felkért személy (pl. szövetségi vezető, szponzor képviselője, stb.) adja át.
  • ranglista versenyen az első díj kiadása mindig kötelező a versenyen szereplők számától függetlenül. A második díjat ki kell adni legalább nyolc induló, a harmadik díjat pedig legalább tizennégy induló esetén.

    • 13.2. A sportszervezeti képviselők és versenyzők feladatai:

  • a sportszervezeti képviselők illetve maguk a versenyzők is kérhetik, hogy egy versenynapon csak meghatározott számú mérkőzést játsszanak.
  • két mérkőzés között legalább 20 perc, elődöntő ill. döntő mérkőzés előtt 30 perc pihenőilleti meg a versenyzőket. Döntő játszma előtt, valamint, az első és második játszma között nem több, mint 120 másodperc pihenő illeti meg a versenyzőket, erről csak közös egyetértéssel mondhatnak le. Amennyiben valamelyik játékos a szettek során eléri a 11. pontot, nem több, mint 60 másodperc szünet áll rendelkezésre.
  • nemzetközi versenyen két mérkőzés között legalább 30 perc pihenő illeti meg a játékosokat.
  • a versenyzők a Játékvezetőnél illetve a Versenybíróságnál -játék közben is- panaszt tehetnek a labda alkalmatlansága miatt. A Versenybíróság a panaszt azonnal kivizsgálja. Ha a panasz alaptalan és a Versenybíróság véleménye szerint az illető versenyző csak időhúzás miatt vagy taktikai okból kifogásolta a labda minőségét, akkor a versenyzőt figyelmeztetni kell és ismételt esetben a további versenyből kizárható.
  • a versenyzőa játék ideje alatt tanúsítson sportszerű magatartást és tartsa be a játék- és versenyszabályokat. Az ez ellen vétő versenyzőt a Játékvezető javaslatára -vagy anélkül- a Versenybíróság kizárhatja a versenyből. Az a versenyző, akit szabálytalanság vagy sportszerűtlenség miatt kizártak a versenyből, az adott verseny további versenyszámaiban sem vehet részt és a fegyelmi eljárás lefolytatásáig nem versenyezhet.
  • a versenyző a játékteret -törülközés céljából is- csak a Játékvezető előzetes engedélyével hagyhatja el, a játékteret csak a fentebb rögzített szünetek során lehet elhagyni
  • a versenyzőa mérkőzés során csak abban az esetben kaphat tanácsot, ha a labda játékon kívül van
  • a versenyző sérülése esetén nem szüneteltethető a játék. Ha az adott versenyen rendelkezésre áll, akkor az orvos, egyéb esetben a versenyző vagy csapatvezetője azonnal nyilatkozik, hogy folytatható-e a mérkőzés, vagy további játék nélkül a sérült feladja.
  • ha egy versenyző rosszullét, sérülés miatt mérkőzését feladja, akkor azon a versenynapon más versenyszámban sem szerepelhet.
  • a játékvezető személyével kapcsolatosan sem a sportszervezeti képviselők, sem a versenyzők részéről előzetes kifogás nem tehető
  • a szabályokat megszegő sportszervezeti képviselőt első esetben a Versenybíróság elnöke (döntnök) figyelmezteti, ismételt esetben a helyiség elhagyására szólítja fel. Ha ennek nem tesz eleget, akkor versenyzője kizárható a versenyből és a sportszervezeti képviselő ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

    • 13.3. A Játékvezető feladatai:

  • a játékvezetők kötelesek felszólítás után a Versenytitkártól átvenni a labdát és a mérkőzéslapot. Ha valamelyik versenyzőa kijelölt pályán nem jelenik meg, azt jegyezzék fel a mérkőzéslapra és rögtön közöljék a Versenytitkárral
  • a játékvezetők a játék- és versenyszabályok valamint a játékvezetés szabályai előírásainak betartásával, részrehajlás nélkül vezessék a mérkőzést
  • a játékvezetőa mérkőzés során folyamatosan vezesse a mérkőzéslapot oly módon, hogy abból utólag a mérkőzés valamennyi eseménye rekonstruálható legyen.

    • 14. §. Feladatok a verseny után

    14.1. A Versenybíróság teendői:

  • a Versenybíróság tagjai a versenyjegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik
  • a Versenytitkár gondoskodik az összes felmerült költség kifizetéséről és az elszámolási okmányok hitelesítéséről
  • a Versenybíróság elnöke (döntnök) az összes versennyel kapcsolatos okmányt a versenyrendező szervnek megküldi
  • minden ranglista versenyről a versenyjegyzőkönyv egyik szabályosan kiállított és hitelesített példányát a verseny befejezésétől számított 48 órán belül köteles a verseny rendezője az MTLSz-nek megküldeni
  • a Versenybíróság elnöke (döntnök) a versenyjegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg írásos jelentést készít az MTLSz felé minden, a versennyel kapcsolatos eseményről (pl. távolmaradt és megjelent játékvezetők, ez utóbbiak működésének értékelése, panaszok, óvások, fellebbezések és az ezzel kapcsolatos döntések, stb.)

    • 14.2. Szövetségi teendők

    Az illetékes szakszövetség a beérkezett versenyjegyzőkönyv és a Versenybíróság elnökének (döntnök) jelentése alapján vizsgálja a versenytől távolmaradt versenyzők esetében a távolmaradás okát és amennyiben ezt nem találja kielégítőnek, a játékos ellen - sportszervezete egyidejű értesítése mellett - fegyelmi eljárást kezdeményezhet, különösen kiemelt versenyző távolmaradása esetén. Az illetékes szakszövetség illetve az MTLSz hivatalból is felülvizsgálhatja a hatáskörébe tartozó versenyt, és a versenyszabályok megszegése esetén a következő intézkedéseket teheti:

  • a verseny eredményét teljesen, vagy
  • a szabályokat megszegő versenyző hátrányára megsemmisítheti, vagy
  • a versenyt a versenykiírásban megjelöltnél alacsonyabb osztályúnak minősítheti, vagy
  • súlyosabb esetben a felelős(ök) ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

    • 15. §. Óvás, fellebbezés

    15.1. A Versenybíróság nevezést elutasító határozata ellen írásban, indoklással ellátva óvást lehet benyújtani a versenyt rendező szervhez, 24 órán belül. Az óvást a versenyt engedélyező szervnek 24 órán belül el kell bírálnia, mely elbírálásban a Versenybíróság tagjai nem vehetnek részt. A döntésről az óvást benyújtó sportszervezetet haladéktalanul értesíteni kell. Az óvás benyújtásával egyidejűleg befizetett - a versenykiírásban rögzített mértékű- óvási díjat az óvás elfogadása esetén vissza kell téríteni, elutasítás esetén az óvási díj a rendező szerv bevételét képezi.

    15.2. Ha a verseny során a Versenybíróság vagy kiküldött Játékvezető nyilvánvaló szabálytalanságot követ el, és ennek korrigálása a helyszínen nem érhető el, valamint ha a 13.1. Szabálypontban jelzett döntést az érintettek sérelmesnek tartják, panasz nyújtható be az MTLSz Elnökségéhez, melynek tárgyában az Elnökség soron következő ülésén - valamennyi érdekelt meghallgatása után - döntést hoz és döntéséről a panasz benyújtóját értesíti. Az Elnökség ilyen döntése végleges, az ellen további jogorvoslat-keresésnek helye nincs.

    16. §. Egészségügyi alkalmasság

    A játékosnak a versenyen való részvételhez kifogástalan egészségi állapotban kell lennie. Az alkalmasság követelménye kettős:

  • olyan szemmel látható sérüléssel küzd, amely akadályozza a mozgásban (pl. gipszet visel)
  • szemmel láthatólag beteg.

    • 16.1. A Népjóléti Miniszter 9/1990(XII.29.) sz. rendelete alapján a Magyar Köztársaság területén rendszeresen sporttevékenységet végző versenyzőnek időszakos ellenőrző sportorvosi felülvizsgálaton kell részt vennie, és tagsági könyvében erről igazolással (vizsgálat dátuma, "versenyezhet" bélyegzőlenyomat és sportorvosi körbélyegző, aláírással) kell rendelkeznie. ( Az MTLSz E.H 23/2003 ( VIII.15. ) sz. Elnökségi Határozata értelmében a sportorvosi igazolás érvényességi határnapja a Versenyengedélyen is feltüntethető, mely helyettesíti a tagsági könyv ilyen irányú bejegyzését. ) Ezen igazolás érvényessége 18 év alatti játékosoknál 6 hónap, 18 év feletti játékosoknál egy év. Arra a játékosra, aki nem végez Magyarországon rendszeres sporttevékenységet (tehát nem hazai sportszervezetnél igazolt, tagsági könyvvel nem rendelkező külföldi kölcsönjátékos) a hivatkozott miniszteri rendelkezés hatálya nem terjed ki.

    16.2. A játékosnak a verseny időpontjában is kifogástalan egészségi állapotban kell lennie. Alkalmatlan a versenyen való részvételre aki:

    Ha a Versenybíró (döntnök) megítélése szerint a játékos egészségügyi okból nem lesz képes teljes erőbedobással küzdeni vagy ha játéka további egészségromlással fenyeget, akkor a verseny rendezője köteles orvost hívni a helyszínre és megvizsgáltatni a játékost. Az orvos írásos véleménye alapján a Versenybíró megtilthatja a játékos részvételét a versenyen.

    16.3. A versenyzőkre kötelező a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által kiadott Dopping Szabályzat betartása, mely betekintésre az MTLSz-nél rendelkezésre áll.

    17. §. Záró rendelkezések

    1. Jelen Versenyszabályzatot a Magyar Tollaslabda Szövetség Elnöksége széleskörű előzetes egyeztetés után megtárgyalta és ezek alapján az E.H.27/2005 ( VIII.10. ) sz. határozatával 2005. augusztus 10-én jóváhagyta.
    2. A Versenyszabályzat 2005. szeptember 1-én hatályba lép, ezzel egyidejűleg minden, a témával kapcsolatos korábbi szabályozás, Elnökségi Határozat hatályát veszti.

    Jelen Szabályzatot az Elnökség az E.H.12/2006.(II.15.) számú határozatával módosította. A Szabályzat 2006.február 15-től hatályos.

    A 2006.február 15-től hatályos Versenyszabályzatot az Elnökség az E.H. 5/2008.(I.23.) határozatával módosította és 2008.január 23-tól hatályba léptette.

    1.számú Függelék

    2.számú Függelék

    3.számú Függelék

    4.számú Függelék

    5.számú Függelék

    6.számú Függelék

    7.számú Függelék

    8.számú Függelék

Vissza a Főoldalra.