Magyar Tollaslabda Szövetség Alapszabálya

A Magyar Tollaslabda Szövetség Alapszabálya                      Letölthető PDF-ben

I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

1) A MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG / a továbbiakban: Szakszövetség / a Magyar Köztársaságban működő, a Tollaslabda sportág sportági versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek által – a tevékenységük összehangolása, munkájuk elősegítése ellátása érdekében – létrehozott, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározott, kiemelkedően közhasznú szervezeti minősítéssel, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportági országos szakszövetség.


2) A Szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.


3) A Szövetség közhasznú tevékenysége során a Sporttörvény alapján állam, ill. helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik.


4) Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Nemzeti Sport útján nyilvánosságra hozza.


2. §.

1) A Szakszövetség neve :MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG Rövidített neve :MTLSZ

2) A Szakszövetség székhelye :1146 Budapest, Istvánmezei út 1 -3.

3) A Szakszövetség működési területe :Magyarország

4) A sportág alapítási éve : 196O

5) A Magyar Tenisz Szövetség Tollaslabda Bizottsága alapítási éve :1966

6) Az önálló Magyar Tollaslabda Szövetség alapítási éve :1969

3. §.

1) A Szakszövetség emblémája: kék alapon aranyszínnel kontúrozott fehér tollaslabda, a labdán ívelt piros -fehér-zöld sávval, MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG 1960. felirattal.

2) A Szakszövetség pecsétje ( bélyegzője ) : kör alakú, középen tollaslabda ábrázolással, körben a Szakszövetség nevének és alapítási évének /1960/ feltüntetésével.

3) A Szakszövetség zászlója: háromszög alakú, az egyik oldalán piros -fehér-zöld színek, a másik oldalán fehér alapon a Szakszövetség emblémája, mindkét oldal aranyszínnel szegélyezett.

4) A Szakszövetség jelvénye: tollaslabda alakú, fehér alapon piros-fehér-zöld ívelt csík, kitűző jellegű.

5) A Szakszövetség logo-ja: kék alapon aranyszínnel kontúrozott fehér tollaslabda, a labdán ívelt piros-fehér -zöld sávval, MAGYAR TOLLASLABDA SZÖVETSÉG 1960. felirattal. Valamint az egyszínűváltozata.

4. §.

1) A Szakszövetség működése felett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

2) A Szakszövetség tagja a NEMZETKÖZI TOLLASLABDA SZÖVETSÉG-nek /BADMINTON WORLD FEDERATION: BWF/ és az EURÓPAI TOLLASLABDA SZÖVETSÉGNEK / BADMINTON EUROPE: BE/, melynek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

II. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

5. §.

A Szakszövetség célja

1) A Szakszövetség a Magyar Köztársaság területén szervezi, irányítja és ellenőrzi a tollaslabdázásban folyó tevékenységet, közreműködik a Sporttörvényben meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

2) A Szakszövetség célja a tollaslabda sport, mint – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c/14. pontja szerinti – közhasznú tevékenység népszerűsítése,
fejlesztése.

3) A Szakszövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szakszövetség tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

6. §.

A Szakszövetség feladatai

1) A Szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult:

a) meghatározni a szervezeti és működési szabályzatot, a versenyszabályzatot, a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, a sportfegyelmi szabályzatot, a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, valamint a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot;

b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes /nyílt/ versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;

c) megrendezni a magyar /országos, nemzeti / bajnokságot, illetve a magyar / köztársasági/ kupát;

d) meghatározni és kiadni a hazai és – a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva – a nemzetközi versenynaptárt;

e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;

f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;

g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben /BWF, BE /;

h) szabályzatban rendezni az általa kiírt / szervezett, rendezett/ sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékűj ogok hasznosításának módjait és feltételeit;

i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;

j) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.

2) A Szakszövetség – az 1) bekezdésben foglaltakon túlmenően –

a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) a jogszabályok és az 1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;

c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;

d) meghatározza a sportlétesítmények – a sportág szempontjából történő– használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;

e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;

f) érvényesíti a doppingtilalmat;

g) a megfelelőfeltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és sportminiszterrel a támogatási szerződést;

h) a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;

i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;

j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;

k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

l) gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítésér ől,

m) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt,

n) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat,

o) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,

p) versenyeket és népszerűsítő rendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,

q) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

III. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG TAGSÁGA

7. §.

A Szakszövetség tagjai

1) A Szakszövetség tagja lehet minden a tollaslabda sportág sportági verseny- rendszerében részt vevő sportegyesület vagy sportvállalkozás /továbbiakban együtt: sportszervezet/ , ha a
Szakszövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

2) Magánszemély a Szakszövetségnek kizárólag tiszteletbeli vagy pártoló tagja lehet.

8. §.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1) A Szakszövetségbe való belépés, illetőleg kilépés önkéntes.

2) A Szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, törléssel, jogutód nélküli megszűnéssel /ideértve azt az esetet is, ha a sportszervezet a tollaslabda sportágban részt vevő szakosztályát más jogi személynek átadja, illetve azt megszünteti/ szűnik meg.

3) A Szakszövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni.

4) A Szakszövetség tagjai az Alapszabály 2. számú mellékletében meghatározott tagdíjat fizetnek.

5) A Szakszövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.

6) Egy éven túli tagdíjtartozás esetén a Szakszövetség Elnöksége a tagot köteles felhívni a tartozás kiegyenlítésére, és amennyiben a tag ennek nem tesz eleget, az Elnökség a tag tagsági viszonyát törléssel megszünteti.

9 §.

A tagok jogai és kötelezettségei

1) A Szakszövetség tagjának jogai:

a) részt vehet a Szakszövetség tevékenységeiben és rendezvényein;

b) képviselője/képviselői részt vehetnek a Szakszövetségi Közgyűlés határozatainak meghozatalában /az Alapszabály VI. fejezet 15. §. és 16 §. szerint/.

c) képviselője/képviselői választható/k/ a Szakszövetség szerveibe /az Alapszabály VI. fejezet 15 §. és 16. §. szerint/;

d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szakszövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban;

e) ajánlásokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit és a sportágat érintőkérdések megtárgyalására;

f) tájékoztatást igényelhet a Szakszövetség bármely tevékenységéről.

2) A Szakszövetség tagjának kötelezettségei:

a) a Szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályainak, valamint a Szakszövetség által hozott határozatok megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása;

b) a tagsági díj határidőre való megfizetése, amely a tárgyévet megelőző december 31-e. Amennyiben a tagegyesület ennek nem tesz eleget, a tagegyesület játékosai a tárgyévben nem vehetnek részt hivatalos versenyen, ameddig a tagdíj befizetésre nem kerül.

IV. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG TÁMOGATÓI ÉS TISZTELETBELI TAGJAI

10.§.

A Szakszövetség támogatói

A Szakszövetség támogatója lehet az a magán- vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet a Szakszövetség elnöksége támogatóként elfogad.

11.§.

A támogatók jogai és kötelezettségei

1) A Szakszövetség támogatójának jogai:

a) javaslatokat tehet a Szakszövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatban;

b) javaslatokat tehet a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására.

2) A Szakszövetség támogatójának kötelezettsége a Szakszövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség által hozott határozatoknak megtartása.

12.§.

A Szakszövetség tiszteletbeli elnökei, tagjai és örökös bajnokai

1) A Szakszövetség tiszteletbeli elnökeinek azok a volt szövetségi elnökök, elnökhelyettesek /alelnökök/ illetve főtitkárok választhatók, akik a tisztségben kimagasló tevékenységükkel a Szakszövetség célkitűzéseit erkölcsileg és szakmailag támogatták.

2) Tiszteletbeli tagoknak a korábbi elnökségi tagként kimagasló munkát végzettek választhatók.

3) Örökös Bajnoki cím odaítélésének feltétele: 10 felnőtt egyéni azonos versenyszámban, vagy összesen 25 felnőtt Magyar Bajnoki cím megszerzése.

4) A tiszteletbeli elnökök, tiszteletbeli tagok megválasztása és az Örökös Bajnoki cím odaítélése a Szakszövetség Közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

13.§.

A tiszteletbeli elnökök, tagok és Örökös Bajnokok jogai és kötelezettségei

1) A tiszteletbeli elnökök, tagok és az Örökös Bajnokok jogai:

a) tanácskozási joggal részt vehetnek a Szakszövetség Közgyűlésén,

b) javaslatokat tehetnek a Szakszövetséget, a Szakszövetség szerveit, valamint a sportágat érintőkérdések megtárgyalására.

2) A tiszteletbeli elnökök, tagok és az Örökös Bajnokok kötelezettségei: a Szakszövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szakszövetség határozatainak megtartása,

V. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG SZERVEZETE

14.§.

A Szakszövetség szervei:

a) a Szakszövetség rendes Közgyűlése,

b) a Szakszövetség rendkívüli Közgyűlése,

c) a Szakszövetség elnöksége,

d) a területi és helyi szakszövetségek,

e) a Szakszövetség Felügyelő Bizottsága,

f) a Szakszövetség Rendkívüli Fegyelmi Bizottsága .

VI. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG RENDES KÖZGYŰLÉSE

15.§.

A Közgyűlés összehívása

1) A Szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőinek összességéből álló Közgyűlés.

2) A Szakszövetség rendes Közgyűlését évenként legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlés időpontját a Szakszövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a Közgyűlésen részvételre jogosultakat legalább 15 / tizenöt/ nappal, a napirendhez tartozó anyagok egyidejű megküldésével, írásban értesíteni kell.

16.§.

A Közgyűlés összetétele

1) A közgyűlésen a tagok képviselőjük /képviselőik/ útján az alábbiak szerint vesznek részt szavazati joggal:

a) minden tag egy szavazattal rendelkezik, és

b) A Minősítési és Ranglista szabályzat szerint szakosztályi rangsorban I -VI. helyen álló sportszervezet további két -két képviselővel, míg a VII-XVI. helyen álló sportszervezet további egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselővel vehet részt.

2) A tagoknak legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteni azt a személyt / személyeket/, aki /akik/ a képviseleti joggal rendelkeznek. A képviselők egymásnak és másnak szavazati jogukat nem ruházhatják át.

3) Tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlésen:

a) az ÖTM Sportszakállamtitkárság vezetője, vagy megbízottja,

b) a MOB képviselője,

c) a Magyar Sportszövetség, a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Diáksport Szövetség képviselői,

d) a Szakszövetség szervezeti egységeinek és bizottságainak azon vezetői, akik szavazati joggal nem rendelkeznek,

e) a területi szakszövetségek képviselői,

f) a Szakszövetség hivatali szervezetének vezetőmunkatársai,

g) a Szakszövetség tiszteletbeli elnökei, tagjai és az Örökös Bajnoki cím viselői,

h) az Elnökség által meghívott személyek.

17.§.

A Közgyűlés határozatképessége

1) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van.

2) Ha a közgyűlés az eredetileg kiírt időpontban nem határozatképes, akkor 1 óra várakozási idő eltelte után az MTLSZ Elnöke a megismételt közgyűlést megnyitja. A megismételt közgyűlés az eredeti Napirendi pontokban határozatképes. Az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban egyértelműen föl kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a közgyűlés határozatképtelenség esetén 1 óra várakozási idő elteltével, mint megismételt közgyűlés ugyanazon a helyszínen megtartásra kerül, a megjelentek létszámától függetlenül.

18.§.

A Közgyűlés napirendje

1) A Közgyűlés napirendjét a Szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.

2) A Szakszövetség rendes Közgyűlése napirendjének tartalmaznia kell az alábbi pontokban felsoroltakat:

a) a Szakszövetség éves szakmai tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló;

b) a z Elnökség számviteli törvény szerinti éves pénzügyi beszámolója és a Szakszövetség mérlege;

c) a területi szakszövetségek, valamint a Szakszövetség tagjai által beterjesztett javaslatok megvitatása;

d) a Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolója.

e) az a) és b) pont szerinti éves beszámoló jóváhagyása, következő évi szakmai és pénzügyi terv és a közhasznúsági jelentés elfogadása.

3) A /2/ bekezdés c./ pontjá val kapcsolatos konkrét javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 20 nappal benyújtották az Elnökséghez. Az e határidő után, vagy a Szakszövetség Közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt 2/3-os többség indítványozza.

19. §.

A Közgyűlés hatásköre

1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály elfogadása és módosítása;

b) nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása;

c) a Szakszövetség éves szakmai és számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámolójának és mérlegének, valamint a következő évi szakmai és pénzügyi terv elfogadása, elutasítása esetén a tennivalók meghatározása;

d) az éves beszámoló jóváhagyása, és a közhasznúsági jelentés elfogadása;

e) a Szövetség más Szövetséggel való egyesülésének, szétválásának, valamint önkéntes feloszlásának kimondása, ez utóbbira a közgyűlés csak akkor jogosult, ha a Szövetség képes a bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére,

f) az Elnöknek, az Alelnöknek, az Elnökség tagjainak, a Felügyelő Bizottságnak és a Rendkívüli Fegyelmi Bizottságnak / 4 évre / történő megválasztása. Ezen időszak alatt lemondott vagy visszahívott tisztségviselők helyett a Közgyűlés a testület mandátumának idejére választhat új tisztségviselő/ ke /t. Az Elnök személyét illetően lemondását, visszahívását követő egy hónapon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni az új Elnök megválasztására.

g) a tiszteletbeli Elnökök és tiszteletbeli tagok megválasztása;

h) Örökös Bajnoki cím odaítélése;

i) a tagdíj megállapítása;

j) a tagfelvétel, - valamint kizárás kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása;

k) a szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása,

l ) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe von.

20. §.

A Közgyűlés határozathozatala

1) A Közgyűlés határozatait, kivéve a /2/ és /3/ bekezdésekben foglalt eseteket, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik és a határozatot a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének ''igen'' szavazata jelenti.

2) A 19. §. /1/ bekezdésének a/ és b/ pontja, továbbá a 20. §. /7/ bekezdése esetén a határozat meghozatalához 2/3 -os többség szükséges. Ugyancsak 2/3-os többség szükséges valamely hatáskörnek a Közgyűlés hatáskörébe vonásához. A 2/3-os többséget a jelenlévős zavazásra jogosultak 2/3-ának ''igen'' szavazata jelenti.

3) A Közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szakszövetség 19. §. /1/ bekezdés f/ pontjában meghatározott tisztségviselőinek megválasztásakor, továbbá ha a jelenlévő szavazásra jogosultak 1/3 -a a titkos szavazást indítványozza. A titkos szavazás szavazólappal történik és legalább 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell kijelölni a szavazatok összesítésére. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással történhet.

4) A 19. §. /1/ bekezdés f/ pontjában meghatározott tisztségviselők megválasztásához a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének ''igen'' szavazata szükséges.

5) 19 §. /1/ bekezdés f/ pontjában meghatározott tisztségviselőket megválasztó Közgyűlés előtt legalább 1 hónappal a Szakszövetség Elnöksége Jelölő Bizottságot hív össze. A Jelölő Bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a Bizottság Elnöke terjeszti a Közgyűlés elé.

6) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés Elnöke és a jegyzőkönyv vezető írja alá és két, a Közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti.

7) A Szakszövetség Közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a Közgyűlés 2/3-os többségi határozattal indokolt esetben /pl. üzleti titok, személyiségi jogvédelem/ korlátozhatja, vagy kizárhatja.

VII. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE

21. §.

1) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni ok és cél megjelölésével:

a) a Szakszövetség Elnökségének 2/3 -os többségi határozata alapján;

b) ha a Szakszövetség tagjainak 1/3-a kívánja;

c) ha a bíróság elrendeli;

d) ha a Szakszövetség Elnökségi tagjainak több mint fele lemond, vagy az Elnökség működése bármely ok miatt lehetetlenné vált vagy ha a Felügyelő Bizottság azt indítványozza;

e) ha a Felügyelő Bizottság tagjainak több mint a fele lemond, vagy a Felügyelő Bizottság működése bármely ok miatt lehetetlenné vált;

f) ha a Elnök lemond, vagy visszahívják.

2) A Rendkívüli Közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

3) A Rendkívüli Közgy űlésre egyebekben a Szakszövetség Rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályai az irányadók.

VIII. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE

22. §.

A Szakszövetség Elnökségének hatásköre

1) A Szakszövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban a Szakszövetség Elnöksége ( a továbbiakban: Elnökség ) irányítja. Az Elnökség a Szakszövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörbe vont, vagy a Szakszövetség más szervének hatáskörébe utalt.

2) Az Elnökség feladatai és hatásköre:

a) a Szakszövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása;

b) a Szakszövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete;

c) az Elnökség köteles az éves szakmai beszámoló, következő évi szakmai terv elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települ ési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveit l kapott támogatás mértékét; a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.

d) a Közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása;

e ) az éves hazai és nemzetközi versenyzés, a szakmai felkészülési terv jóváhagyása;

f) a MOB tagságra a szakszövetség képviselőjének megválasztása;

g) az elnökség döntési jogokat ruházhat át a szakszövetség hivatali szervezetének hatáskörébe;

h) az éves költségvetés és az éves, számviteli törvény szerinti pénzügyi beszámoló, következő évi pénzügyi terv összeállítása;

i) bizottságok létrehozása és működtetése kivéve a Felügyelő Bizottságot;

j) az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, referensek megbízása és felmentése;

k) a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jog gyakorlása

l) a tagfelvételi kérelmek elbírálása;

m) a hatáskörébe utalt fellebbezések elbírálása, közgyűlés elé terjesztése, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása;

n) javaslattétel Mesteredző címre, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására;

o) tervezés, intézkedés megvalósítása és számonkérés mindazokban az irányítási, ellenőrzési, szakmai, szervezési és gazdálkodási feladatokban /Alapszabály II. fejezet 6. §./ amelyeket a közgyűlés nem vont saját hatáskörébe;

p) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Szakszövetség közgyűlése a hatáskörébe utal;

q) a középtávú szakmai program elkészítése.

3) Az Elnökség, megfelelő fedezet birtokában, dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

23.§.

Az Elnökség összetétele

1) Az elnökség létszáma 7 f ő. Az Elnökséget a Közgyűlés a tagok képviselői közül választja.

2) Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, illetőleg bevándorlásiengedéllyel rendelkez őnem magyar állampolgár lehet a tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

3) A Elnökség összetétele:

a) Elnök

b) Alelnök

c) további választott Elnökségi tagok.

4) A Szakszövetség Elnöke és Alelnöke nem lehetnek a területi és a helyi szakszövetségek tisztségviselői, valamint ezekkel munkaviszonyban álló személyek.

5) Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a) az Elnökségi üléseken és az Elnökségi határozatok meghozatalában való részvétel;

b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakszövetség működésével és a sportággal kapcsolatban;

c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban;

d) javaslattétel rendkívüli Közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására;

e) a Szakszövetség képviselete megbízás alapján;

f) a Szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása;

g) az Elnökség által reá bízott feladatoknak legjobb tudása szerinti ellátása

6) Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

7) Az Elnökségi tagság megszűnik:

a) a megbízatás lejártával;

b) visszahívással;

c) elhalálozással;

d) lemondással;

e) annak a sportszervezetnek a Szakszövetségből történő kizárásával, amelynek képviselője az érintett elnökségi tag.

24.§.

Az Elnökség működése

1) Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, az ügyrendjét.

2) Az Elnökség féléves ülésterv alapján, az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az Elnök vagy az Elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza. Az ülések helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről, az előterjesztések megküldésével, legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben rövidebb határidő is megállapítható.

3) Az Elnökség ülései nyilvánosak, de az Elnökség ettől eltérően is rendelkezhet – különösen üzleti titok, személyiségi jogvédelem esetén.

4) Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a főtitkárt, a Felügyelő Bizottság elnökét, valamint a feladatkörét érintőkérdések megtárgyalásakor a szövetségi kapitányt, a szakfelügyelőt.

5) Az Elnökségi ülések tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottai a budapesti és területi szakszövetségek vezetői.

6) Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes.

7) Az Elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza kivéve a 24.§.8. bekezdésére vonatkozó esetekben. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

8) Az Elnökség 2/3-os többséggel hoz határozatot:

a) A közgyűlés hatásköréből átruházott kérdésekben;

b) Az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben.

9) Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, valamint bármelyik Elnökségi tag kívánságára, ha az Elnökségi tagok legalább 2/3-a támogatja.

10) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az MTLSZ tagjait, továbbá az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével kell értesíteni.

25.§.

A Szövetség vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás

1) Az Elnökség és a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy ,aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§. b. pont/, valamint élettársa /továbbiakban együtt: hozzátartozó/ a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai kertében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2) Nem lehet a Szövetség felügyelőszervének Elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) elnökségi tag;

b) a Szakszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

c) a Szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerint juttatást -, illetve

d) az a-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

3) Nem lehet a Szakszövetségnek vezető tisztségviselője az aki a választást megelőző két évben olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben, legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

IX. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKE ÉS FŐTITKÁRA

26.§.

A Szakszövetség Elnöke

1) A Szakszövetség legfőbb tisztségviselője a Szakszövetség Elnöke, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az Elnökség közreműködésével irányítja a Szakszövetség tevékenységét.

2) Az Elnök feladatai és hatásköre:

a) az elnökségi ülések összehívása , az elnökségi üléseknek, valamint a Közgyűlésnek a levezetése;

b) a Szakszövetség képviselete;

c) az Alapszabály és az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

d) a Szakszövetségi bizottságok munkájának figyelemmel kísérése;

e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szakszövetség tevékenységéről;

f) a területi Szakszövetségekkel és tagszervezetekkel való kapcsolattartás;

g) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása (ez utóbbit valamely elnökségi taggal , vagy a főtitkárral együttesen);

h) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe;

i) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, a Közgyűlés, vagyaz Elnökség a hatáskörébe utal.

3) Az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az Alelnök, együttes akadályoztatásuk esetén az általa megbízott elnökségi tag képviseli.

4) Az Elnök, a kialakított munkamegosztás szerint, ellátja egyes szakterületek vagy bizottságok irányítását és felügyeletét.

5) Az Elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve, a Szakszövetség más tisztségviselőire is átruházhatja.

27.§.

A Szakszövetség főtitkára

1) A Szakszövetség hivatali szervezetének vezetője a Szakszövetséggel főfoglalkozású munkaviszonyban álló főtitkár. A főtitkárt az Elnökség, legfeljebb mandátumának időtartamára bízza meg. A főtitkár a Szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között irányítja.

2) A főtitkár feladatai és hatásköre:

a) az Elnökkel, a többi tisztségviselővel és az Elnökséggel együttműködve összehangolja a Szakszövetség tevékenységét, biztosítja a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti tevékenységet;

b) összehangolja az Elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját;

c) szervezi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;

d) előkészíti az Elnökség üléseit;

e) aláírási jogkört gyakorol az SZMSZ által szabályozottak szerint;

f) utalványozási jogkört csak az Elnökkel vagy az Alelnökkel együttesen gyakorol;

g) megbízás alapján képviseli a Szakszövetséget, illetve az Elnökséget;

h) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szakszövetség tevékenységéről;

i) gondoskodik az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a határozatok nyilvántartásáról, és az egyesületek rendszeres tájékoztatásáról;

j) gondoskodik a Szakszövetségi nyilvántartások vezetéséről;

k) figyelemmel kíséri a Szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szakszövetségi határozatok módosítását;

l) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Alapszabály, egyéb szabályzat, a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

3) A főtitkár tevékenységéről a Szakszövetség Elnökségének számol be.

4) A főtitkár munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján összeállított munkaköri leírás szerint végzi. A főtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén, megbízás alapján, a titkár helyettesíti. A titkár a kialakított munkamegosztásnak megfelelően külön feladatokat is ellát.

28.§.

A szövetségi edző/k/

1) A szövetségi edző, edzők a válogatott keretek szakmai vezetői. A szövetségi edzőt, edzőket a Szakszövetség Elnöksége határozott időtartamra nevezheti ki.

2) A szövetségi edző, edzők munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban szereplő munkaköri leírása alapján végzi.

3) A szövetségi edző, edzők tevékenységéről a Szakszövetség Elnökségének számol be.

X. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAI

29.§.

1) A Szakszövetség Elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket kérhet fel. A bizottságok elnökét és a referenseket az elnökség 4 éves időtartamra /mandátuma idejére/ választja.

2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.

3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre rendelték őket.

XI. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGA ÉS RENDKÍVÜLI FEGYELMI BIZOTTSÁGA

30.§.

A Szakszövetség Felügyelő Bizottsága

1) A Közgyűlés a Szakszövetség Alapszabály szerinti működésének, valamint gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló Felügyelő Bizottságot választ.

2) A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai a Szakszövetségben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja a Szakszövetséggel munkaviszonyban álló, a Szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személy, továbbá az a személy, aki a Szakszövetség elnökségének tagjával, illetőleg a Szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói. A hozzátartozó fogalmát a Ptk. 685. §. b/ pontja szerint kell értelmezni.

3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja.

4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szakszövetség elnökségét tájékoztatja.

5) A Felügyelő Bizottság feladatai:

a) A Szakszövetség pénz - és vagyonkezelésének vizsgálata;

b) A Szakszövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;

c ) Az éves pénzügyi beszámoló és mérleg felülvizsgálata;

d) A Szakszövetség Alapszabály szerinti működésének ellenőrzése;

e ) A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;

6) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szakszövetség tisztségviselőitől tájékoztatást kérni.

7) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság Elnöke tájékoztatni köteles a Szakszövetség e nökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi- gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

8) Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság Elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szakszövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságokat vagy rendellenességeket állapít meg, egyúttal ezek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

9) A vi zsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül a FelügyelőBizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

10) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az Elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezet eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli Közgyűlés összehívását.

11) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a bizottság Elnöke a Szakszövetség Közgyűlésének köteles beszámolni.

12) Az Felügyelő Bizottság működéséhez egyebekben az Elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

13) A Felügyelő Bizottság írásbeli beszámolójának hiányában a közgyűlés a számviteli törvény szerinti beszámolóról és a következőévi pénzügyi tervről nem dönthet.

XII. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG HIVATALI SZERVEZETE

31.§.

1) A Szakszövetségi feladatok ellátására az Elnökség hivatali szervezetet hoz hat létre. A hivatali szervezet létszámát az Elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítja a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.

2) A hivatali szervezet felépítését és feladatait a Szakszövetség Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

XIII. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

32.§.

1)    a) A Szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez és éves költségvetés alapján gazdálkodik.

b) A Szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

2) A Szakszövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

3) a) A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

b) A Szövetség bevételei:

I. az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

II. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

III. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

IV. a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

V. a tagdíj

VI. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, valamint;

VII. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel;

4) A Szakszövetség költségei:

a) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások/,

b) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások/;

c) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek /ráfordítások, kiadások/, valamint

d) A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek /ráfordítások, kiadások/, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

5) A Szakszövetség vagyona:

a) készpénz /bankbetét, folyószámlán lévő összeg/;

b) készpénzre szóló követelés;

c) értékpapír;

d) ingatlan- és ingó vagyon.

6) A Szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakszövetség tagjai a Szakszövetség tartozásaiért, a befizetett tagdíjon túlmenően, saját vagyonukkal nem felelnek.

7) A Szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.

8) A 7) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a Szakszövetség által a vállalkozás /gazdasági társaság/ alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

9) Ha a Szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a Szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a Szakszövetség élére felügyelőbiztost rendelhet ki.

10) A felügyelőbiztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelőbiztos javaslatot tesz az ügyésznek a Szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.

11) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a Szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.

12) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a Szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

13) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a Szakszövetség viseli.

14) A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait - figyelemmel a Sporttörvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997, évi LCVI. törvény (a korábbiakban Khtv.) előírásaira - a Szakszövetség Gazdálkodási Szabályzata határozza meg.

XIV. Fejezet

A TERÜLETI SZAKSZÖVETSÉGEK

33. §.

1) A budapesti, megyei, helyi /továbbiakban: Területi Szakszövetségek/, illetve szakmai szövetségek a Szakszövetség jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei, kötelezettségeiért a Szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik, nevükben használhatják a területre utaló elnevezést ( pl.: „megyei szövetség” ). A Szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége a Magyar Tollaslabda Szövetség bírósági nyilvántartásába való bejegyzésével szerzi meg jogi személyiségét.

2) A Szakszövetség közgyűlése a jelen Alapszabály 1.sz. mellékletében felsorolt Területi Szakszövetségeket hozza létre.

3) Területi Szakszövetség létrehozásának feltétele, hogy legalább 2 sportszervezet tagja legyen, önálló ügyintéző és képviseleti szerve /elnökség /van, Alapszabállyal és működéséhez szükséges vagyonnal, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezzen.

4) A területi Szakszövetség szervezetének és működésének szabályait saját Alapszabályuk határozza meg. Alapszabályuk nem állhat ellentétben ezen Alapszabály előírásaival. A területi Szakszövetségek tisztségviselőiket maguk választják meg.

5) A területi Szakszövetségek bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, tartozásukért saját vagyonukkal felelnek. Saját nevükben szponzorálási szerződést, valamint az önkormányzatokkal támogatási szerződést köthetnek – a Szakszövetség jóváhagyásával - és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkeznek. A területi Szakszövetség tartozásaiért tagjaik saját vagyonukkal nem felelnek.

6) Más szakszövetségek területi szervezeti egységeivel külön területi jellegű szövetségeket hozhatnak létre.

7) A területi Szakszövetségek feladatai:

a) elősegítik a sportág működését, meghatározzák fejlesztési célkitűzéseiket és gondoskodnak azok megvalósításáról;

b) kialakítják a területi bajnoki és egyéb versenyrendszerüket, meghirdetik és megrendezik azokat;

c) területi szinten képviselik a sportágat;

d) intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak a Szakszövetség vagy más szerv hatáskörébe;

e) felvilágosítást adnak a sportág ügyeiben;

f) vezetik a sportági nyilvántartásokat /szakosztályok, edzők, versenybírók, stb./;

g) közreműködnek a sportszakemberek /versenybírók/ képzésében és tovább-képzésükben;

h) ellátják a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörükbe utalt feladatokat;

i) ellenőrzik a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását;

j) a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkört gyakorolnak;

k) ellátják a Szakszövetség Alapszabályában meghatározott, illetőleg a Közgyűlés vagy a Szakszövetség Elnöksége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.

 

XV. Fejezet

A SZAKSZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

34. §.

1) A Szakszövetség megszűnik:

a) feloszlásának a Közgyűlés által történő kimondásával;

b) feloszlatásával;

c) megszűnésének megállapításával.

2) A Szakszövetség feloszlásának kimondása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon rendeltetéséről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatában. Ha a Szövetséget a bíróság szünteti meg, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésre kell bocsátani.

XVI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. §.

1) Az Elnökség ügyrendjében rendelkezni kell:

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, és a döntést támogatók, illetőleg ellenzők számaránya, és - amennyiben            lehetséges - személye megállapítható;

b) a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlési és nyilvánosságra hozatali módjáról;

c) a Szakszövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;

d) a Szakszövetség működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint a beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

2) A Szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza.

3) A sportfegyelmi eljárásokra és büntetésekre vonatkozó szabályokat a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

4) A Szakszövetséggel munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások tartalmazzák.

5) A Szakszövetség Alapszabályán kívül valamennyi szabályzata utasításainak és előírásainak értelmezésére az Elnökség jogosult.

6) A Szakszövetség, illetőleg annak kiemelkedően közhasznú szervezeti minősítésének nyilvántartásba vételével / átsorolásával, törlésével / kapcsolatos eljárást a Fővárosi Bíróság folytatja le.

36. §.

A Szakszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel, illetőleg a Szakszövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg a vitás ügyet a Szakszövetség illetékes testülete vagy más tisztségviselője nem tárgyalta.

37.§.

Ez az Alapszabály 2007.május 19-én lép életbe és a korábbi Alapszabályok érvényüket vesztették.

 

 

 

Az MTLSZ Alapszabálya                                1.sz. melléklete

 

 

Területi Szakszövetségek felsorolása

 

- Pest megyei Tollaslabda Szövetség

- Budapesti Tollaslabda Szövetség

- Csongrád megyei Tollaslabda Szövetség

- Fejér megyei Tollaslabda Szövetség

- Hajdú-Bihar megyei Tollaslabda Szövetség

- Somogy megyei Tollaslabda Szövetség

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tollaslabda Szövetség

- Veszprém megyei Tollaslabda Szövetség

- Magyar Szabadidős és Amatőr Tollaslabda Szövetség

 

 

 

Az MTLSZ Alapszabálya                                2.sz. melléklete

 

TAGDÍJFIZETÉSI SZABÁLYOZÁS

Hatályos 2007.január 1-től

 

1) A sportszervezetek  évi tagdíja:

a) Versenysport egyesületek                               9.000.-Ft

b) Diáksport egyesületek / DSE, ISK /                   3.300.- Ft

c) Szabadidõ- és tömegsport egyesületek             4.800.- Ft

 

 

2) Külföldi jogi személy évi tagdíja legkevesebb                       12O.OOO.-Ft

A tagdíj kerekített összege évente a KSH által kibocsátott inflációs rátával növekszik, melyről a Magyar Tollaslabda Szövetség kellõ idõben számlát és befizetési csekket küld a tagok számára és ezt a hatályos határidõre a Magyar Tollaslabda Szövetség számlájára kell befizetni.

 

 

 

2007.május 19.

 

 

 

 

Vissza a Főoldalra.